2025. május 25-26-27. Oschersleben Ring

Sziasztok!

Ahogy a Facebook-on ígértem, itt bővebb beszámolóval jelentkezem!

Vasárnap

Vasárnap az indulás napja. Hajnali 3-kor indultam el, hiszen pár kilométer híján 1 000 km út állt előttem, így szerettem volna biztonságosan és időben odaérni. Az út szerencsére eseménytelen, már-már unalmas volt. Az egyhangúságot a pár megállás (tankolás, reggeli, ebéd) szakította csak meg. Szlovákiában és Csehországban napsütéses időben autóztam, de a németeknél végig esett az eső, így délután 5 órára esőben értem a pályához, ahol közölték, hogy csak 18 órakor lehet bemenni a paddock-ba, addig ültem a buszban és vártam, hogy hátha eláll az eső, hogy ne kelljen zuhogó esőben boxot építeni. Persze az eső csak nem állt el, de legalább megtaláltam a „tökéletesnek” tűnő helyet, ami közel van az áramhoz és a fürdőhöz, és persze jó helyen van a pályához képest is. Természetesen csak addig szakadt az eső, amíg építettem, meg kipakoltam mindent 😊! Ezután rollerrel végig mentem a pályán, hogy felderítsem.

Erről a pályáról annyit kell tudni, hogy nagyon technikás-rafinált pálya és hogy még SOHA nem motoroztam rajta! Készítettem pár felvételt, egyáltalán nem olyan, mint mikor motorral mennék végig rajta, de legalább alaposan meg tudtam nézni, milyen az aszfalt, hol-mire kellene figyelni, nem egy széles pálya és nagyon szűkek a bukóterek is.

Aznap még megvacsoráztam, a finom vacsorát ezúton köszönöm a Joe bácsinak, aki ezen a versenyhétvégén támogatta az étkeztetésemet, mindenféle finomsággal, hogy egy kis hazait egyek 😊, majd hamar lefeküdtem, hiszen másnap komoly „munka” várt rám, ki kellett ismerni és megtanulni a pályát, hogy egyáltalán tartani tudjam a ritmust.

Hétfő

A szabadedzés napja. Nagyon szép időre ébredtem, napsütés, száraz aszfalt, így komoly reményekkel teli érzéssel bújtam a motoros ruhámba. Próbáltam felidézni a tegnapi rollerezés alatt szerzett információim a pályáról, perszer ez nagyon keveset segített ekkora sebességnél 😊. Az „A” csoportba kerültem, (az eddigi eredményeim miatt) ez a leggyorsabb csoport. Az első 20 percben próbáltam az előttem haladókat másolni, kisebb-nagyobb sikerrel. Rengeteg hibával motoroztam, de még így is sikerült megtartani a gyors csoportot.

Délután már egészen jól ment, egyszer-egyszer eltaláltam az ideális ívet, sikerült a kategóriám 4. helyére felküzdeni magam, ami sokat segített a következő napi kezdéshez.

Este még beszéltem Kecskés Bencével, aki nagyon jó információkkal látott el, átbeszéltük a pálya adottságait, ami sokat segített a pálya egyes szakaszainak megértésében. Ezúton is köszönöm szépen neki!

Kedd

A verseny napja. A program: délelőtt 3 időmérő edzés, ami alapján állítják fel a rajtot, délután a warm up, ami egy 15 perces bemelegítés és a verseny, ami 16:35-kor kezdődött.

Az első időmérő reggel10 órakor indult, tudtam, hogy mind a három időmérőt ki kell használnom, hogy minél jobb helyen kezdhessek a versenyen.

Az első időmérő harmadik körében történt egy kis technikai baleset, közvetlen előttem egy motoros társam motorja felrobbant, majd megjelent a kék füst, amin vakon hajtottam át, nem tudtam mi vár a túloldalon. Ahogy átértem a füstfalon láttam a motort csúszni az aszfalton és még a szemem sarkából láttam a motorost a pálya szélén, így tudtam, hogy nem mehetek neki senkinek és semminek. Azt is tudtam és éreztem is, hogy tiszta olaj a pálya, így óvatosan fékeztem és próbáltam biztonságosan elfordulni az 1-es kanyarban, de még így is megcsúsztam, majdnem elestem. Sajnos, a mögöttem jövő 3 motorosnak nem volt ilyen szerencséje, mert mindhárman elcsúsztak az olajos aszfalton. Piros zászlóval leintették az első időmérőt. Nem volt értékelhető időm, így már csak 2×20 percem maradt arra, hogy megtartsam a pozíciómat.

Visszatérve a paddock-ba, láttam, hogy mindenem csupa olajköd. Gyorsan letakarítottam a ruhámat, a sisakot, a motort és lecseréltam az olajos gumit is.

A második időmérő végén sikerült 1:37:8-as idővel a 3. rajtkockát megszerezni, aminek nagyon örültem, hiszen ezen a pályán most voltam először! A két utolsó időmérő különben minden probléma nélkül lement, a pályát gyorsan megtisztították. Ez a harmadik hely egy újabb izgalomra adott okot, hiszen egy jó rajt és akár első helyen is végezhetek. Mivel tudom magamról, hogy egész jól szoktam rajtolni, bíztam benne, hogy legalább a rajtpozícióm megmarad.

Nem ismertem az ellenfeleimet, hiszen ebben a versenysorozatban most indultam először, csak reménykedni tudtam, hogy kicsit jobb leszek náluk.

Kinyitott a box utca, kigurultunk a pályára és mindenki elfoglalta a rajthelyét. Megkezdődött a warm up, egy bemelegítő kör, ami egy próba rajtot is magába foglal. Ilyenkor nagyjából ki lehet matekozni, hogy ki-hogy rajtol és én milyen eséllyel indulhatok.

Újra elfoglaltuk a rajt pozíciót, még egyszer összenéztünk az első sorban, pattanásig feszültek az idegek, vártuk a rajtot, a piros zászlót tartó marshal ősszefogta a zászlót és felmutatott a lámpákra, majd gyorsan kiszaladt a pályáról. Felvillantak a lámpák, ebben a pillanatban minden idegszál és izom megfeszül, a motorok felbőgnek és mindenki feszülten várja a lámpák kialvását, hogy megkezdődjön egy újabb 9 körös száguldás. Számomra a rajt pillanata mindig egy különleges élmény, hiszen nagyon sok múlik az abban a pillanatban nyújtott teljesítményemen (ilyenkor üresek a gondolataim és csak a lámpára és az első féktávra koncentrálok).

Amint a lámpák kialudtak kiengedtem a kuplungot és csak húztam a gázt, a motor meglódult, óvatosan adagoltam a kuplungot, hogy a motor ne egykerekezzen, de a lehető legjobb gyorsulást érje el. Nagyon jól sikerült a rajt és az első kanyarban egy mély féktáv eredményeképp a második helyen fordultam, amit alig akartam elhinni. Tudtam, hogy a mögöttem lévő motor gyorsabb, így próbáltam védekezni, és előre menekülni. Egészen a 7. körig sikerült is, de a hátsó sikánt elrontottam, igy ritmust és lendületet vesztettem, és nem utolsó sorban el is fáradtam, mint már írtam ez egy nagyon technikás, nehéz pálya, megelőztek, így visszacsúsztam a 3.helyre. Próbáltam visszavenni a ritmust, de a fáradság erősebb volt, így csak arra tudtam koncentrálni, hogy a 3.helyet megtartsam és haza vigyem a „Vasat”, így tehát harmadikként intett le a kockás zászló.

Nagyon büszke vagyok magamra, hiszen egy teljesen ismeretlen pályán sikerült a TOP 3-ban végeznem.

Nagyon izgalmas és tartalmas két napon voltam túl, és eredményt is sikerült felmutatnom, nagyon boldogan indultam haza felé, 10 órás út állt még előttem. Kisebb technikai problémával (kiégett a jobb első tompított izzóm) kezdődött a hazaút, de megoldottam. Hajnali 3 órára hulla fáradtam értem haza, egy újabb trófeával.

A következő forduló Szlovákiában lesz, amit legalább ilyen eredménnyel szeretnék zárni.

Szurkoljatok nekem!

Kövessetek bátran!

Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített, hogy itt lehettem és ilyen eredménnyel végezhettem!

Joe bácsi

Gyógyüzlet

Bp.-i 27.sz. Autósiskola

Holczer Zoltán

Bánhegyi Árpád

Köszönet a technikai segítségért:

Görbe Soma és Kecskés Bence

És nem utolsó sorban a családom és a Barátaim, akik szurkoltak nekem!