Reggel 20-23 fokra ébredtünk és 37 0 C maximumot ígértek, amiről tudtuk, hogy ember és géppróbáló idő lesz. Az első két futamot SC1 gumival terveztem, és az utolsó időmérőre 0-s gumit gondoltam felrakni. Ez a stratégia be is jött, a második futam után gumit cseréltem, aminek következtében sikerült megfutnom eddigi legjobb pályacsúcsomat (2:19:5), amivel a 20. rajthelyre kvalifikáltam magam. Jelenleg nagyon erős a 600-as mezőny, így nem voltam elkeseredve a rajtpozíciót illetően. Az időmérőn az egyik sporttársunk motorja kigyulladt és totálisan leégett, szerencsére a versenyzőnek semmi baja nem esett.
A második időmérő után, ahogy a boxba visszaértem a motor kinyomott egy kis hűtővizet, ez kis aggodalomra adott okot, mivel nagyon meleg volt, bíztam benne, hogy nincs nagyobb baj. Szétszedtem a motort, átnéztem a csatlakozásokat, csöveket, feltöltöttem folyadékkal, összeraktam, és bíztam benne, hogy a versenyen nem lesz semmi gond. A verseny előtti 15 perces szabadedzést kihagytam, inkább rápihentem a futamra.
37 fokos levegőben és 54 fokos aszfalton vágtunk neki a versenynek. Gyorsított rajt procedúrával indították a versenyt, a nagy melegre való tekintettel, ez kevésbé vette igénybe a motorokat és a versenyzőket. Egy jó rajtot követően a 17. helyen fordultam el az első kanyarban, így már az elején élveztem a versenyzést. A futam alatt éreztem, hogy jól megy a motor, sikerült 3 versenyzőt is megelőzni, élveztem a motorozást, annak ellenére, hogy engem is előzgettek, így a 18. helyen motoroztam. A futam alatt előttem két motoros egymással „meccselt”, arra vártam, mikor és hol tudok majd nevető harmadikként kitörni közülük, mert a kanyarokban én gyorsabb vagyok náluk, észre sem vettem, hogy ezalatt már az utolsó körhöz érkeztünk, a célegyenes végénél lőtávolba kerültek, de mivel egymással vívtak, csak tartottam a távolságot, tudtam, hogy a pálya belső részén (csigában) meg fogom őket előzni. A 2-es kanyar kijáratánál szorosan mögöttük voltam és a 3-as kanyarhoz közeledve éreztem, hogy itt az idő az előzéshez. Láttam, hogy a verseny hevében egyikük sem enged, így a domb tetején már tudtam, hogy sok lesz nekik, megnyugodtam, hogy csak simán el kell fordítanom a motort és meglesz a dupla előzés, pechemre, amit nekik soknak gondoltam, az sok(K) volt nekem is, a kanyar csúcsánál már éreztem, próbáltam elfordítani a motort, de ekkor elment az eleje, egy rövid „szánkózás” után a kavicságyban landoltam a motorral. Felpattantam és futottam a motorhoz, hátha tudom folytatni a versenyt, de sajnos letört a kormány és a lábtartó, amik nélkül igen nehéz.
Nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam befejezni a versenyt, de összességében pozitívan zártam a napot, hiszen sikerült faragni az időmből (2:19:2) és egy izgalmas, jó versenyen vettem részt. A boxban átnéztem a motort és szerencsére kis javításokkal újra pályára tudom tenni a következő versenyre, augusztus 8-án a Pannónia ringre.
Képek: Gábor Nagy | Facebook
